Most olvastam egy cikket, elmélkedést, gondolatfoszlányokat, nevezzük, aminek csak akarjuk. Az írója arról ötletelt, miért nem lehet egy szakítás után is bíróságra menni és elperelni csókokat és kimaradt pásztorórákat. Mert hát egy közúti balesetnél is fizetnek kárpótlást…

Éppen csak meghasadtunk, de nem törtünk el. Még megtanulhatunk újra szeretni.

Olykor megesik a legkegyetlenebb dolog, ami megtörténhet. Szerelmesek leszünk egész lényünkkel, és ott állunk a másik előtt, és könyörgünk egy jelért, hogy bizonyosságot nyerjünk, hogy eloszoljanak a kétségeink. De nem harsan fel a kürt, nem nyílik meg az ég. És mi csak…