Van úgy, hogy az ember rátekint egy képre és emlékek tucatjai rohanják meg. Megtörtént és csak vágyott dolgok képei. És a szíve elfacsarodik az idő múlása miatt, és azért, mert érzi, van, ami már örökre elveszett.  De van, amit mindig megtehetek. Ránézek erre a képre, és…

Van az úgy, hogy az ember felfedezi magát egy dalban. Mintha csak neki énekelnék, a szöveg neki, róla szól. Így vagyok most ezzel a számmal. Hallottam már ezerszer, de a szövegére valahogy sosem figyeltem. Most valahogy sikerült. Küldöm mindenkinek, aki egy pillanatra is képzelte…

Azt hiszem, nemsokára gyerekem lesz. Kistestvért kap ez a blog. Régi álmom volt egy parasztblog indítása, a trend nélkülieknek. Miközben nemes tömegközlekedésünkkel utazgatok, mindig elámulok az emberi leleményen. Na nem, mintha én matyóhímzés lennék kinézetre, de azért…

Van az emberi életben olyan, amikor az ember - ha csak pillanatokra is - boldog. Olyan a szájáról a mosolyt le nem törölhető módon. Amikor csak ülünk a gép előtt és vihogunk, mint egy csitri. És igazából nem is értjük az okát. Tegnap bizony sok mindenre jöttem rá. Az egyik…

Az öregasszony abbahagyta a fals pianínón a klimpírozást, vékony, eres ujjaival óvatosan leengedi a billentyűk fedelét. - Papuska! – szeretne kiáltani a szomszéd szobába, de a panel negyedik emeletén olyan hőség dúl, hogy csak sóhajtásra futja. Neszt hall, tudja, hogy a…

Volt egyszer egy kisfiú, aki feltétlenül találkozni akart Istennel. Tisztában volt azzal, hogy az Istenhez vezető út nagyon hosszú, ezért az összes fellelhető dobozos kólát és csokoládét bepakolta hátizsákjába, és elindult. Addig futott, amíg egy parkhoz nem ért, ahol…