Este, jobban mondva hajnal felé már megint rosszat álmodtam. Vagyis hát rossz vagy nem rossz, mondjuk úgy, hogy kimondták, amit gondolok. És nagyon felháborodtam azon az arcátlanságon, hogy utána még úgy is tett, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy az arcomba vágta, igazából csak ki akar használni.

Mély felháborodásomban szerencsére megfordultam, felébredtem és kinyitva a szemem nagyon megnyugodtam. Mert ez már sosem történhet meg még egyszer. Okosabb lettem. Fájdalmas leckék árán, de megtanultam, amit meg kellett.

És tudjátok, Hemingway mondta egyszer (bár egyesek szerint én olyan ostoba vagyok, hogy nem olvashatok Hemingwayt...), hogy az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Igenis, törekednünk kell a lehetetlenre. És hogy hihetetlen műveltségem csillogtassam (ami egyesek szerint megint csak nem érdem), Goethe írta, hogy aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni sosem.

Ezzel a tudattal cselekedjetek, kedves gyermekeim.

Ja, és aki tud valami nem 200 ezer forintba kerülő wellness-szállodát, vagy bármi olyan helyet, ahol az ember a hosszú hétvégére elszabadulhat, az most szóljon. Természetesen nem egyedül mennék, hanem kis családommal (már nem az anyukámékra gondoltam). :) De akinek van kedve, az jelezze. :) És persze, azt is, hogy milyen jó helyeket ismertek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.