Éppen csak meghasadtunk, de nem törtünk el. Még megtanulhatunk újra szeretni.

Teljesen paradox módon tegnap az emberi jóságból és a végtelen ostobaságról is példát kaphattunk. Egyrészt örül a szívem, másrészt háborog az agyam. Történt ugyanis, hogy március idusára nem kevés hó esett le az ország egész területén (itt zárójelben jegyzem meg, hogy…

Legbenső félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk. Legbenső félelmünk az, hogy hatalmunk nem ismer mértéket. Nem sötétségünk, hanem ragyogásunk ijeszt meg leginkább. Azt kérdezzük magunktól: hogy hívhatom magam káprázatosnak, tehetségesnek, mesésnek és nagyszerűnek? De…

Adózzunk kicsit a költészet oltárán, ha már korán reggel egyik kedves barátom megidézte nekem A merengőhöz című verset... Íme, az én egyik legkedvesebb versem, Weöres Sándortól: Nem élni könnyebb. Mert kígyómarástólcsak az fél, kinek forró az ere.Még egy percünk se…

Azt hiszem, az emberi élet és szakmaiság egy újabb mérföldkövéhez értem. És bár a tragédia nem személyes, mégis megérint és csak hebegek és habogok, nem tudom kellőképpen kifejezni, mit is érzek. Azt hiszem, mindenkit mellbe vág, amikor a múltjából valaki távozik. És tegnap…